monetáris politika

Most elmondja az MNB, hogy miként látja a magyar inflációt

Az elmúlt hónapban számottevően mérséklődött a hazai infláció. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az árindex negatív tartományba süllyedése ugyan nem jelentett meglepetést, annak mértéke azonban már igen. Az éves ráta, mind az elemzői konszenzusnál, mind a jegybanki várakozásnál alacsonyabbnak bizonyult. Alábbi cikkünkben jegybanki szempontból értékeljük, milyen tényezők okozhatták a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot, valamint az európai adatokat is áttekintve röviden kitérünk ismételten felerősödő deflációs félelmek megalapozatlanságának okaira.

A Fed elnöke az amerikaiak egyenlőtlenségén szörnyülködött

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnökét erősen nyugtalanítja a gazdasági egyenlőtlenség folyamatos növekedése, amelyet ellentétesnek tart az Egyesült Államok hagyományos értékeivel.

Nem fogja tovább vágni a kamatokat az MNB

A harmadik negyedéves inflációs adat megerősítette, hogy a jelenlegi kamatszintet akár 2015 végéig is szükséges lehet fenntartani az inflációs cél teljesüléséhez - mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a jegybank a fejlemények ellenére nem számol a további kamatvágás lehetőségével.

Ezekből jósolhatjuk meg a legnagyobb jegybankok lépéseit

Igazán nagy súlyú esemény a héten nem lesz, noha mind az Európai Központi Bank, mind a Federal Reserve elnöke is megszólal. Beszédeik témája ugyanis ez alkalommal nem annyira az aktualitásokról szól majd, de a Fed Bézs könyve és a szeptemberi eurózónás inflációs eredmények mégis adhatnak némi belátást a világ számára meghatározó monetáris politika jövőjébe.

Már megint óriási szerencséje lehet Matolcsyéknak!

Ha az eurózóna tovább hanyatlik, akkor nagyon valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóinak sikerülhet akár jövő év végéig is rekord alacsonyan tartani a hazai kamatokat - pont ameddig szeretnék. A piac ezzel szemben máig nagyon szkeptikus, de mi most azt látjuk, hogy az öreg kontinens lassulása és a dezinflációs nyomása nagyon hosszan kitarthat, az eurózónás jegybank pedig még évekig nulla közelében tartja majd az övezetben a kamatokat. Pontosan ennek a folyamatnak a tovagyűrűző hatása az, hogy Magyarországon - a régiós társainkkal egyetemben - elképesztően alacsonyra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok. Nagy szerencsénkre így nem tűnt el a forinteszközök nyújtotta kockázati felár sem, a lengyelek kamatvágásai pedig tovább javítják a relatív vonzerőnket a régióban. Ha pedig enyhülne, vagy netán megszűnne a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás, akkor még inkább fellélegezhetnének a monetáris tanácsunkban, sőt akár újra terítékre kerülhetne a kamatok csökkentése.

Mindenki egyetértett a jegybankban az alacsony kamatokkal

A Monetáris Tanács teljes összhangban döntött a kamatok szinten tartása mellett, amivel úgy ítéli meg, hogy elérhető az inflációs cél a kitűzött időtávon - derült ki a Magyar Nemzeti Bank szeptember 23-i üléséről szóló jegyzőkönyvből. A kibocsátási rés záródik a gazdaságban, így pedig mérséklődik a dezinflációs nyomás is. A jegyzőkönyvben ismét rámutattak, hogy a döntéshozók tartósan fenn kívánják tartani a jelenlegi kamatkörnyezetet. Az alábbiakban a jegybank közleményét tesszük közzé, a kiemelések pedig tőlünk származnak.

Újra láthatáron az óriási spekulatív rali

A világ harmadik legnagyobb gazdasága olyan kihívásokkal szembesült, amire nem számított. A japán gazdaságpolitika nem gondolta volna, hogy ennyire elhúzódik majd az áfaemelés negatív hatása a reálgazdaságban, és ezért újra éledezni kezdhet az a vélemény a piacon, hogy további monetáris sitmulussal próbálják majd orvosolni a helyzetet. Amikor tavaly áprilisban előállt a terveivel a Bank of Japan (BoJ), óriásit gyengült a világ harmadik legtöbbet kereskedett devizája, a japán jen. Noha a jegybanki vezetésük még ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi intézkedéseik is garantálják az inflációs céljuk teljesülését, egyre több jel gyengíti ezen véleményüket. Ha pedig a jegybank maga is "beismerné" ezt például azzal, hogy a következő negyedéves előrejelzésit érdemben rontja, akkor az még jobban megágyazna a jen elleni spekulációknak, amiket még a dollár általános erősödése is hajt.

A leghatalmasabb jegybankok üzeneteit fürkészi a világ

A hektikus múlt heti adatdömpinget követően egy visszafogott hetünk lesz - legalábbis a piacbefolyásoló adatközlések számából ezt gondolhatnánk. Csakhogy több olyan esemény és közlemény is lesz, ami belátást engedhet a világ vezető jegybankjainak a gondolkodásába. A héten dönt ugyanis a japán és az angol jegybank, közzéteszik a Fed legutóbbi jegyzőkönyvét, sőt még Mario Draghi EKB-elnök is felszólal Washingtonban.

Az EKB már néhány hét múlva elkezd vásárolni!

Az Európai Központi Bank szinten tartotta a kamatokat az eurózónában, amivel a piaci várakozásoknak megfelelően lépett. Az irányadó ráta ezzel továbbra is 0,05 százalékos rekordmélységben van, amiről már maga a jegybankelnök is elmondta, hogy a nulla alsó határt jelenti. Mario Draghi EKB-elnök a mai sajtótájékoztatóján az eszközvásárlási programjának részleteit taglalta, melyről elmondta, hogy jelentősen felfújják majd a jegybank mérlegét. A vásárlások október közepétől már elkezdődhetnek és legalább két évig tartanak. Kiderültek az igen kényes részletek arról is, hogy az EKB hajlandó lesz kockázatosabb (görög és ciprusi) eszközöket vásárolni, de ehhez külön szabályokat fogalmaz majd meg velük szemben.

Jól csinálják Matolcsyék? - Egymásnak estek a jegybankárok

Csaknem teljes egyetértéssel kezdődött, végül éles vitába torkollt a Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetése a jegybankok és ezen belül hangsúlyosan az MNB válság során mutatott teljesítményével, szerepével kapcsolatban. Normális, hogy a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő célok közé, de az MNB kamatcsökkentésének mértékével és egyéb élénkítő lépésekkel kapcsolatban már éles pengeváltás alakult ki. Balog Ádámnak például rosszul esett, hogy Surányi György szerint nincs semmi igazán új az MNB által tavaly óta követett monetáris politikában. Surányi többek között az MNB bankrendszerrel kapcsolatos "leültető" stratégiája kapcsán is éles kritikával élt.

Fontosabb részletek

• Bod Péter Ákos szerint a sokféle jegybanki eszköz együttesen fejti ki hatásait, így "a sikernek sok apja-anyja van, abban szeret mindenki osztozni"
• Járai Zsigmond szerint most teljesen mást csinál az MNB, mint korábban és most teljesen jó is, amit tesz
• Karvalits szerint ez (az alacsony kamaton keresztüli, forintgyengülésre is alapozó stratégia) furcsa Járaitól, aki korábban saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét csinálta
• Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, mint a most újként tálalt lépések, az viszont új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott
• Balog Ádám szerint nem igaz, hogy ne tennének újszerű, innovatív lépéseket és hangsúlyozta: az MNB sok elemzés alapján, megalapozottan csökkentette a kamatot,
• A 2,1%-os alapkamat a jelenlegi inflációs kilátások mentén 2015 második félévéig fennmaradhat és a közönségszavazás is azt jelezte: egyelőre valóban nem várható kamatemelés
• Surányi szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációra "lő" és szerinte súlyos negatív gazdasági következményei lesznek a bankrendszer "leültetésének"

Háborognak a németek - Szemetet is venne a jegybank?

Holnap az Európai Központi Bank lerántja a leplet a 200 milliárd eurós eszközvásárlási programjáról, és az igazán nagy meglepetés az lehet, hogy ebből igen kockázatos görög és ciprusi értékpapírokat is vásárolnának majd. Legalábbis a legújabb hírek szerint Mario Draghi EKB-elnök és a jegybanki döntéshozó testületének egy része ezt akarja. Nem nehéz kitalálni, hogy az egész programot ellenző konzervatív német félnél ez máris kiverte a biztosítékot, és hangzatos ellenvéleményeket fogalmaztak meg. Most úgy tűnik, hogy kisebbségbe kerülhetnek, ami az eurózóna leggyengébb országaira nézve nagyon jó hír, de a döntésük kihirdetéséig holnap délutánig várnunk kell.

Százmilliárdos vásárlást jelentenek be csütörtökön

Ezen a héten Nápolyban ül össze az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozó testülete, majd várhatóan csütörtökön jelentik be, hogy pontosan milyen fajta (és mennyire kockázatos besorolású) eszközfedezetű értékpapírokat és fedezett kötvényeket kívánnak vásárolni. A vásárlási keretük akár több száz milliárd euró is lehet.

Újabb utalás az EKB-tól: további lépések jöhetnek

Az Európai Központi Bank további stimuláló lépésekre készülhet. Ezt ugyanis immár más jegybanki tisztségviselők is megerősítették, miután először múlt héten Mario Draghi EKB-elnök tett rá utalást. Az euró a hírekre akkor kétéves mélypontjára került a dollárral szemben, de a további lépések részletei egyelőre nem körvonalazódtak. Egy viszont biztos: az eurózónás jegybank mérlege jelentősen meg fog hízni az elkövetkező időszakban.

Szegény japánokat még mindig nagyon nyomasztják a makacs árak

Nagyon régóta harcolnak már Japánban azért, hogy leterítsék az évek óta tomboló deflációt. Noha ez úgy tűnik sikerült, igazán egészséges infláció még egyáltalán nem kelt életre, ráadásul augusztusban az árak változása alulmúlta a várakozásokat, ami újabb aggodalmakat keltett. Pedig a szegény japán jegybank már nagyon szeretett optimistán nyilatkozni a folyamatokról.

Ettől bizony nem lett könnyebb az öreg kontinensen

Néhány hónapja még az eurózónás gazdasági viták kulcstémája volt az euró "túlértékelt" állapota, most viszont, hogy igen sokat gyengült, úgy tűnik mégsem javult igazán a helyzet. Ennek az egyik igen egyszerű oka az, hogy az euró leginkább csak a dollárral szemben gyengült látványosan, kereskedelmi súlyozással valójában már sokkal kevésbé. Ebből pedig az következik, hogy az eurózónás jegybankon a látszat ellenére egyáltalán nem csökkent a nyomás, hogy további lépéseket hajtson végre.

Szakad az euró - Mi lesz ebből?

Látványosan szenved az euró, ugyanis újfent tombol az a spekuláció, hogy az eurózónás jegybanknak többet kell tennie, ha menteni akarja a menthetőt. Ráadásul éppen erre erősített rá Mario Draghi jegybankelnök, amikor egy ma hajnalban megjelent interjújában kijelentette: készek további nem konvencionális eszközök bevetésére is. A piac jól láthatóan arra spekulál, hogy immár állampapírok vásárlására készülhet az Európai Központi Bank, amit jól mutat az a fejlemény is, hogy a hírekre az euró kétéves mélypontjára zuhant a dollárral szemben.

MNB: idén nulla infláció lesz, így sokáig marad az alacsony kamat

A jegybank indoklása szerint tartósan laza monetáris kondíciókra van szükség a jövőben, hogy teljesüljön a középtávú inflációs cél - ebben tehát nem változott a kamatpolitikával kapcsolatos iránymutatása a Magyar Nemzeti Banknak, ugyanakkor az inflációs jelentősből megtudtuk azt is, hogy idén nulla százalék közelében alakulhat a fogyasztói árindex. Az alábbiakban a jegybank indoklását tesszük közzé.

Mikor emel kamatot Matolcsy?

Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.

Matolcsy ágyúval megy neki a közgazdaságtannak

Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!

Csalódott az EKB - Nem kellett eléggé az olcsó hitele

Kisebb csalódást keltett az Európai Központi Bank legújabb hitelprogramjának az első aukciója. A célzott hosszú refinanszírozási hitelekre (TLTRO) ugyanis csak 255 ajánlat érkezett. Így a várt 100 milliárd eurós hitelösszeg helyett csak 82,6 milliárd került ki a gazdaságba. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bankokat egyáltalán nem sürgeti semmi a hitelfelvétellel kapcsolatban, decemberben és jövőre újabb aukciók lesznek, amibe beszállhatnak vagy átszállhatnak más eszközökből.